A hossz�sz�rny� b�lna vagy p�pos b�lna  az eml�s�k  oszt�ly�nak a cetek rendj�hez, ezen bel�l aszil�scetek  alrendj�hez �s a bar�zd�sb�lna-f�l�k  csal�dj�hoz tartoz� faj. Az alcsal�dj�nak �s a Megaptera nemnek az egyetlen faja.

A hossz�sz�rny� b�lna a nagyobb test� bar�zd�sb�lna-f�l�k k�z� tartozik. Az �llat hossza 13–14 m�ter, n�ha 16 m�ter is lehet. Testt�mege legfeljebb 40 tonna. A hossz�sz�rny� b�ln�nak k�l�nleges alak� teste van, felt�n�en hossz� mell�sz�kkal; innen ered a magyar neve is. Fej�n b�rdudorok �s b�tyk�k tal�lhat�k. Ez a b�lnafaj a t�bbi b�ln�hoz k�pest el�g gyakran ki-kiugrik a v�zb�l. A h�mek hangja bonyolult „�nekekb�l” �ll, melyek 6–35 percig tartanak, alkalmank�nt egy�b hangokat is kiadnak. A hangok frekvenci�ja 40–50 Hz, �s az �nek, melyet n�h�ny �r�n kereszt�l folyamatosan ism�tel, 30 kilom�ter t�vols�gra is elhallatszik. Az �nekl�s szerepe m�g nem ismert pontosan, de a p�rkeres�sben lehet jelent�s�ge.

Az �llat az �ce�nok �s tengerek lak�ja. Egy p�ld�ny �vente 25 000 kilom�tert is k�pes megtenni. A hossz�sz�rny� b�lna csak ny�ron, a sarki vizekben t�pl�lkozik. T�len a szubtr�pusi �s tr�pusi tengerekbe v�ndorol, hogy p�rosodjon �s elljen. Ez id� alatt csak a zs�rtartal�k�b�l �l, amit a ny�ri t�pl�lkoz�si id�szakban felhalmozott. T�pl�l�ka: planktonikus r�kok, halak �s tintahalak. A d�li f�lteke popul�ci�i ink�bb planktonikus r�kokkal t�pl�lkoznak, m�g �szaki fajt�rsaik halakat fogyasztanak. A hossz�sz�rny� b�lna k�l�nf�le hal�sz�si m�dszereket alkalmaz. Ilyenek a l�k�shull�mok, melyek a farokcsap�sok �s a felugr�s k�vetkezt�ben keletkeznek, �s ily m�don felriasztj�k a halakat, m�g a m�sik m�dszer a b�ln�k �ltal a v�z m�ly�r�l kibocs�tott bubor�kok, melyekkel megzavarj�k a zs�km�nyt.  

Mint m�s nagy test� rokonai, a hossz�sz�rny� b�lna vad�sz�s�t is t�lz�sba vitt�k a b�lnavad�szok, melynek k�vetkezm�nyek�nt az �llom�ny 90 sz�zal�kkal cs�kkent. A kihal�s�t az 1966-ban bevezetett b�lnamorat�rium akad�lyozta meg. Az�ta e faj p�ld�nysz�ma n�veked�snek indult, de a hal�szh�l�kba val� gabalyod�s, a haj�kkal t�rt�n� �tk�z�s vagy a haj�k �s tengeralattj�r�k �ltal kibocs�tott hangok – f�leg a szon�rok – m�g mindig vesz�lyeztetik a fajt. Manaps�g az �llom�ny k�r�lbel�l 80 000 egyedb�l tev�dik �ssze. Hab�r kor�bban a t�lvad�szat miatt szinte kihalt, a hossz�sz�rny� b�lna m�g manaps�g is hajt gazdas�gi hasznot. Ma m�r azonban nem zs�km�nyk�nt, hanem mint turistal�tv�nyoss�g. Megfigyel�s�re alkalmas helyek f�leg Ausztr�lia, �j-Z�land, a D�l-afrikai K�zt�rsas�g, Kanada �s az Amerikai Egyes�lt �llamok vizeiben vannak.