A hosszszrny blna a hideg s sarki tengerek lakja, tlen szubtrpusi s trpusi vizekre kltzik. A trpusokon nhny populci kitart a helyn. Az eredetileg mintegy 150 000-es llomny a vadszat folytn hat-nyolcezer egyedre cskkent. A kereskedelmi cl blnavadszatot megszntettk ugyan, de a teljes llomny veszlyeztetettsge mg nem mlt el.
E fajnak ngy f llomnya van, mindegyiket biolgusok tanulmnyozzk. A ngy llomny a kvetkez: szak-csendes-ceni llomny, atlanti-ceni llomny, dli-ceni llomny s az indiai-ceni llomny. Az els hrom llomnyba tartoz llatok vente vndorolnak a tpllkozsi helyekrl a szaporodsi helyekre s vissza. Az indiai-ceni llomny nem kpes erre, mivel itt az cen szaki rszt az zsiai kontinens hatrolja. A leginkbb helyhez kttt llomny az Arab-tengerben l; ezek az llatok egsz vben nem hagyjk el lhelyket.
Vz al buk hosszszrny blna.
Az Atlanti-cen szaki rsznek hosszszrny blni tavasszal Grnland s Izland kztt vgnak t, majd a Medve-sziget, a Spitzbergk, illetve az szaki-fok fel tartanak. sszel a norvg partok eltt vonulnak el, majd Anglia s rorszg mentn tovbb dl fel, Spanyolorszg nyugati partjig. Egyes pldnyok eljutottak a Balti-tengerbe is, a Fldkzi-tengerben viszont csak egyetlen alkalommal lttak hosszszrny blnt.
Vannak hosszszrny blnk, amelyek vente 25 000 kilomtert tesznek meg vndorlsaik sorn, emiatt az llatok kztt a legnagyobb utazk kz tartoznak. 2007-ben ht pldny rekordot rt el, amikor egy t sorn 8300 kilomtert tett meg az Antarktisztl Costa Rica csendes-ceni partjig. Ez volt a leghosszabb t, amit valaha egy emls megtett, legalbbis amirl tudni lehet, mivel ezeket a blnkat figyelemmel ksrtk, s a farkukon lev mintzat miatt knnyen felismertk.
Ausztrliban kt f vndorl llomnya van e fajnak, a nyugati parti s a keleti parti. E kt llomny elgg elklnl egymstl. Minden genercibl csak nhny nstny vndorol t a msik llomnyba.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
