A hossz�sz�rny� b�lna h�mj�nek testhossza hossza 15–16 m�ter k�z�tt van, a n�st�ny valamivel nagyobb, 16–17 m�ter hossz�. Testt�mege legfeljebb 36–40 tonna is lehet. Az eddigi legnagyobb hossz�sz�rny� b�lna 19 m�teres volt, „sz�rnya” el�rte a 6 m�tert. Az�rt, hogy �ramvonalas teste legyen, a b�lna ivarszervei a test belsej�ben helyezkednek el. Emiatt a k�t nemet neh�z megk�l�nb�ztetni egym�st�l. A n�st�ny meghat�roz�s�t az ivarny�l�sa k�rny�k�n tal�lhat�, 15 centim�ter �tm�r�j�, f�lk�r alak� dudor seg�ti. A h�m h�mvessz�je a test�ben lev� tokban van.

V�z alatti felv�tel a fajr�l.

A h�mek fej�n �s test�n sz�mos karcol�s �s sebhely van, mivel igen hevesen versengenek a n�st�nyek�rt. Az �llat a torok t�j�k�n a legsz�lesebb, k�r�lbel�l ott, ahonnan a mell�sz� indul. A hossz�sz�rny� b�lna teste eg�sz�ben er�sen „p�posnak” t�nik. A fels� �s als� �llcsontokb�rdudorokkal �s b�tyk�kkel fedettek. Ezek a b�tyk�k val�j�ban sz�rmaradv�nyok, �s a hossz�sz�rny� b�lna egyik f� jellemz�je. Orrlyukai fent a fejen tal�lhat�k; az orrlyukakb�l kif�jt p�rafelh� ak�r 3 m�ter magasra t�rhet; a jelens�g 2–3 m�sodpercig tart. Keskeny mell�sz�i igen hossz�ak, er�sek �s �velten csipk�zettek; teljes testhossz�nak az egyharmada. A b�lna n�sz k�zben �s a borjakv�delm�re haszn�lja �ket. Test�hez k�pest egyetlen m�sfaj� b�ln�nak sem ilyen hossz� a mell�sz�ja. A mell�sz�k mint�zata mindegyik egyedn�l m�s �s m�s, amivel azonos�tani lehet �ket. K�t felt�telez�s van arr�l, hogy mi�rt ilyen hossz� a p�pos b�lna mell�sz�ja. Az egyik felt�telez�s szerint e hossz� „sz�rnyak” seg�tik a jobb mozg�sban; a m�sik felt�telez�s szerint seg�ti a h�szab�lyoz�st, amikor �tt�r a sarki vizekb�l a tr�pusiakba �s vissza. Olyan h�szab�lyoz� rendszere van, mint egyes c�p�knak �s halaknak. A h�tuszony is hossz�, de alacsony, akkor l�that�, amikor a b�lna felj�n, hogy t�bbsz�r f�jjon. A h�t k�z�pvonala ment�n egy sor p�pszer� duzzanat h�z�dik, a h�tuszonyt�l a farok�sz�ig. Nagy fark�val a b�lna kem�nyen, hangos csattan�ssal csap a v�z fel�let�re. Mer�l�skor a farok teljesen kiemelkedik a v�zb�l. A farok�sz� h�ts� szeg�lye hull�mosan csipk�zett. A torokt�l 15–36, egym�st�l messze el�ll� bar�zda h�z�dik le a hasig. Fels� oldala fekete, az als� feh�r. Sz�nezete azonban nem ilyen egyszer�, k�l�n�sen a mell- �s a torokt�j�kon lehetnek nagy, s�t�t foltjai. A mell�sz� alul rendszerint nem pigment�lt. A feh�r sz�n foltokban �tny�lik a h�t�ra, de a hegyesen v�gz�d� farok�sz� als� oldala is lehet feh�r sz�n�. A sz�nezetet nagyon gyakran a b�rre szorosan r�tapad� tengeri makkok is befoly�solj�k, melyek t�lnyom�r�szt a fejen �s a mell�sz�n tal�lhat�k. A hossz�sz�rny� b�lna olykor t�bbsz�r egym�s ut�n eg�sz test�vel kiugrik a v�zb�l; egyesek szerint ezt az�rt teszi, hogy megszabaduljon a tengeri makkokt�l. A fels� �llkapocs mindk�t oldal�r�l 270–400 szila l�g al�. Az el�ls� szil�k 46 centim�teresek, de a h�tuls�k ak�r 91 centim�teresre vagy egym�teresre is megn�hetnek, sz�n�k teljesen fekete. A sz�nanyag csup�n a legel�ls� lemezekb�l hi�nyozhat n�ha.