Van-e ellens�g�k a c�p�knak?

Amikor Theodore Walker professzor a kaliforniai partokn�l helikopter�r�l egy kardsz�rny� delfin csoport vonul�s�t k�vette, felfigyelt egy t�l�k 500 m�terrel arr�bb �sz�, mag�nyos c�p�ra. Az egyik, k�r�lbel�l kilenc m�teres kardsz�rny� delfin hirtelen otthagyta t�rsait, �s elt�nt a v�z alatt. Ezut�n egy ideig feltehet�leg nagy sebess�ggel f�r�dott a m�lyb�l f�gg�legesen felfel�. Majd hirtelen meredeken kiemelkedett a v�zb�l, amikorra m�r a sz�j�ban tartotta a h�romm�teres c�p�t. Ezut�n el is nyelte.
Egy, a b�lnavad�szok �ltal zs�km�nyolt, 16 m�teres �mbr�s cet gyomr�ban egyszer Hans Hass professzor h�rom eg�szben lenyelt c�p�ra bukkant, amelyek k�z�l a legnagyobb 3,10 m�ter hossz� volt.
Amikor a mexik�i Baja California f�lsziget c�p�k �ltal is igen kedvelt sek�ly viz� lag�n�iban a 15 m�teres hossz�s�got is el�r� sz�rkeb�ln�k vil�gra hozz�k az ut�daikat, el�z�leg fark�sz�ikkal er�teljesen csapkodva minden c�p�t, f�k�nt a p�r�lyfej�eket elkergetnek a k�rny�kr�l.
Az ifj� feh�r- �s sz�rkec�p�knak m�g a m�ly tengerekben is �vakodniuk kell a l�basfej�ek csoportj�ba tartoz� �ri�spolipokt�l �s �ri�s kalm�rokt�l. Ezeknek ugyanis 8-12 m�teres, sz�v�korongokkal ell�tott karjaik vannak, amelyekkel ak�r 4 m�teres c�p�kat is k�pesek megb�n�tani, �s elfogyasztani.
Vesz�lyesek a tengeri k�gy�k is. Ezek m�rete el�rheti a 2,75 m�tert, m�rg�k pedig valamennyi h�ll�� k�z�l a leggyorsabban �l. Fegyver�ket csak a zs�km�nyszerz�sre, �s a v�dekez�sre haszn�lj�k. Tapasztalt c�p�k �ppen ez�rt mindig sz�les �vben elker�lik �ket. Tengeri k�gy�k azonban csak az Indiai- �s a Csendes-�ce�nban �lnek, az Atlanti-�ce�nban �s a Karib-tengerben ismeretlenek. Egy tengeri akv�riumban egyszer az �pol�k beengedtek egy k�gy�t a c�pa mell�. A c�pa azonban elnyelte a h�ll�t, amely azonnal belemart a tork�ba, �gy mindketten elpusztultak.
Ha a V�r�s-tengerben tany�z� M�zes-lep�nyhalat megt�madja egy c�pa, a h�tmirigyeib�l m�rgez� v�lad�kot bocs�t ki. Ett�l felreped a c�pa torka, ami arra k�szteti �t, hogy nyomban kereket oldjon.
A tengeri ubork�k szint�n rendelkeznek k�miai elh�r�t� fegyverrel. Ha egyik�k a c�pa sz�j�ba ker�l, nem marad ott sok�ig, az �llat �szt�n�sen kik�pi, m�g miel�tt beleharaphatna. A tenger fenek�n �l� nyestc�pa azonban el�szeretettel fogyasztja �ket an�lk�l, hogy b�rmi baja esne. R� ugyanis nem hat a m�reg.
N�h�ny c�pa azonban m�s fajt�rsait is megeszi. K�z�j�k tartozik a csaknem �t m�teres sz�rkec�pa, amely a m�ly tengerek 90 �s 1875 m�ter k�z�tti r�tegeiben vad�szik. Ez a c�pa sz�tf�r�szel �s elnyel minden m�s, h�rom m�tern�l kisebb c�p�t. Az olyan mag�nyos v�ndorok, mint a feh�rc�p�k, k�vetkezetesen tartj�k magukat a jelsz�hoz: a nagy hal megeszi a kishalakat, m�g akkor is, ha ez�ltal a saj�t fajt�rs�t puszt�t� kannib�ll� v�lik. A c�p�k teh�t legkev�sb� sem korl�tlan urai a tengereknek, �s az �ce�noknak.