A feh�r c�pa mag�n�lete

A legrettegettebb emberevõ c�p�k k�z� tartoz� feh�r c�p�nak (Carcharodon carcharias), amely nagy h�rn�vre tett szert a C�pa c�mû horrorfilm nyom�n (�s amely Ausztr�li�ban v�dett fajnak sz�m�t), nagyon keveset tudunk az �letm�dj�r�l. Ez�rt van nagy jelentõs�ge annak, hogy az ausztr�liai CSIRO Tengerkutat�-int�zet tengerbiol�gusai adatr�gz�tõ berendez�st tudtak r�gz�teni egyik p�ld�ny�ra, �s az vissza is ker�lt a kutat�khoz.

A k�sz�l�ket 1999. augusztus 21-�n Ausztr�lia d�li partvid�k�n erõs�tett�k fel a h�rom m�teres nõst�nyre, amelyet azonnal szabadon is bocs�tottak. A c�p�t 600 kilom�terrel arr�bb 1999. november 2-�n fogta ki egy hal�szhaj�. Az eredetileg tonhalak vizsg�lat�ra tervezett berendez�s 4 percenk�nt jegyezte f�l a m�lys�get �s a v�zhõm�rs�kletet. A k�zel k�t �s f�l h�nap alatt 26 000 m�r�si pontr�l k�sz�lt feljegyz�s.

A megfigyel�si idõ alatt a c�pa nagyon sûrûn, naponta sokszor mer�lt le eg�szen a tengerfen�kig, �s emelkedett f�l a felsz�nig, vagy ahhoz k�zel. �tja sor�n volt egy szakasz, ahol csak 20–30 m m�ly volt a tenger, de m�shol 80 m�tern�l is m�lyebb volt. A legnagyobb m�lys�g, ahova a c�pa lemer�lt, 94 m volt. Ezen a szakaszon volt n�h�ny nap, amikor csak ritk�n emelkedett fel a felsz�nig, ink�bb csak 20–30 m�terig j�tt f�l.

Ez volt az elsõ eset, hogy egy nagy feh�r c�pa viselked�s�t hosszabb idõn �t meg tudt�k figyelni.

(Ha a r� szerelt berendez�st nem tonhalra, hanem kimondottan c�p�ra tervezt�k volna, akkor minden bizonnyal sebess�gm�rõt is tartalmazott volna. )