Eretmochelys imbricata   Mind a h�rom �ce�nban elterjedt, �gy megtal�lhat� az Atlanti-�ce�nban, a Csendes-�ce�nban �s az Indiai-�ce�nban. 79-89 cm-re n� meg �s 43-75 kg lehet. A b�re �s a h�sa nagyon m�rgez�, amely s�lyos betegs�get okozhat, ha megessz�k. A h�meknek hosszabb �s vastagabb a farka, nagyobbak a karmai �s homor�bbak a hasp�nc�ljuk. Ez a tekn�s mindenev�. Megeszik a tengeri f�veket �s m�s tengeri n�v�nyeket. De esznek kisebb �llatokat. Mint a t�bbi tengeri tekn�s, a k�z�ns�ges cserepestekn�s is csak a toj�srak�s idej�re hagyja el a tengert. Sokak tapasztalata szerint ez a tekn�s ilyenkor nagyon agressz�vek. A kis tekn�s�k �sszel, �gy szeptember t�j�n kelnek ki. Ilyenkor egy �jszaka alatt t�bb sz�z b�bi kel ki, �s indul meg a tenger fel�. N�h�ny ragadoz� (r�kok, sir�lyok, halak stb.) csak erre k�sz�l, hiszen ekkor m�g nagyon v�dtelenek ezek a tekn�s�k. A feln�tt n�st�nyek �vekkel k�s�bb ugyan arra a partszakaszra t�rnek vissza, ahol kikeltek a toj�sb�l. Ez a faj k�l�n�sen vesz�lyeztetett. A toj�sai �sszegy�jt�se, a tekn�s vad�szata, a p�nc�lj�val val� kereskedelem minden orsz�gban tiltott. Ennek ellen�re igen �l�nk a feketepiaci kereskedelem a p�nc�lj�val. Egy kilogram cserepestekn�s p�nc�l 225 doll�rt �r. �gy ez a faj k�l�n�s v�delemre szorul.