Chelonia mydas Az Atlanti-�ce�nban, Csendes-�ce�nban �s az Indiai-�ce�nban �l, de el�fordul New England-t�l D�l-Afrika meleg vizeiben is. A k�z�ns�ges levestekn�s egyike a legnagyobb tekn�s�knek, a hossza el�ri a 150 cm-t is. �tlagosan 90-110 cm-re n�nek meg �s 90-137 kg s�ly�ak, de el�rhetik ak�r a 205 kg-ot is. Evez� szer� l�baik vannak, melyeket az �sz�sn�l remek�l tudnak haszn�lni. A feje a t�bbi tengeri tekn�sh�z k�pest kicsi. A h�mek nagyobbra n�nek, �s hosszabb a farkuk, mint a n�st�nyeknek. A h�tp�nc�ljuk ol�va sz�nt�l a barn�ig v�ltozhat, de lehet fekete is. A k�z�ns�ges levestekn�s nem tudja teljesen beh�zni a fej�t a p�nc�lj�ba. K�t alfajuk ismert: Chelonia mydas mydas: Az Atlanti-�ce�nban �l, legink�bb �szak-Amerika �s Eur�pa vizeiben tal�lhat� meg. Chelonia mydas agassizii: A Csendes-�ce�n keleti r�sz�n fordul el� f�k�nt. Ennek az alfajnak �ltal�ban s�t�tebb a h�tp�nc�lja A k�z�ns�ges levestekn�s n�v�nyev�. Idej�nek nagy r�sz�t alga �s tengeri n�v�nyek ev�s�vel t�lti. Azonban a fiatal �llatok nemcsak n�v�nyt esznek, hanem n�ha med�z�kat, r�kokat, szivacsokat, csig�kat, f�rgeket is bekapnak. A feln�ttek kiz�r�lag n�v�nyekkel t�pl�lkoznak. A h�mek �s a n�st�nyek 10-24 �vesen ivar�rettek. A k�lt�si szezon att�l f�gg, milyen f�ldrajzi sz�less�gen �l a tekn�s. A p�rosod�sra egy j�l k�r�lhat�rolhat� helyen ker�l sor, ahol a h�mek megk�zdenek egym�ssal, harapd�lj�k egym�st. Ez a ter�let �gy egy kilom�terre lehet a toj�srak� helyt�l. A n�st�nyek 3-7 �vente raknak toj�st. Ekkor elhagy�k a tengert, �s a part homokj�ba �snak egy g�dr�t, melybe 100-200 toj�st raknak le egyszerre. Ez ak�r �r�kon �t is eltarthat. Majd betemetik homokkal. �rdekes m�don a Csendes-�ce�nban �l� k�z�ns�ges levestekn�s�k n�h�nnyal kevesebb toj�st raknak, mint az Atlani-�ce�nban �l�k. A kicsinyek 40-72 nap m�lva kelnek ki a toj�sb�l. A r�k�k �s pr�rifarkasok alig v�rj�k a toj�srak�s id�szak�t, mert ekkor kezd�dik sz�mukra a tekn�stoj�s ev�s�nek id�szaka. Azonban ebben az emberek is kiveszik a r�sz�ket. A frissen kikelt tekn�s�k sz�m�ra a legnagyobb vesz�lyt a madarak �s a ragadoz� halak jelentik. A k�z�ns�ges levestekn�s ekkor a legsebezhet�bb. �let�k legnagyobb r�sz�t a tengerben t�ltik, kiv�ve a sz�let�s�k �s a toj�srak�s id�szak�t. Azonban a Chelonia mydas agassizii alfajt t�bbsz�r megfigyelt�k amint a parton f�k�kkal �s albatroszokkal napozik. A k�z�ns�ges levestekn�s �lete sor�n t�bb sz�z vagy t�bb ezer kilom�tert is megtesz, azonban a toj�srak�shoz mindig ugyan oda megy, ahol �, �s a felmen�i is sz�lettek. Optim�lis esetben ak�r 100 �vig is el�lnek. A k�z�ns�ges levestekn�s a vesz�lyeztetett fajok k�z� tartozik. N�ha el�fordul, hogy strandokra teszik le a toj�sukat. Ekkor k�l�nb�z� szervezetek a toj�sokat biztons�gosabb ter�letre sz�ll�tj�k. A legnagyobb vesz�lyt sz�m�ra ennek ellen�re a toj�s�val �s a h�s�val val� kereskedelem jelenti.