Caretta Caretta

Argent�n�t�l �j-Sk�ci�ig fordul el�. A legnagyobb popul�ci�ja �szak-Amerik�ban, �szak-Carolina-t�l Florid�ig tal�lhat�.

Az �l-cserepestekn�snek jellegzetes, nagy feje van. Ez azonban nem az�rt van, mert nagy az agya, hanem nagyon er�s az �lkapcsa. 85-100 cm-re n� meg �s �tlagosan 68-182 kg k�z�tt mozog a s�lya. K�t alfaja ismert:

• Caretta Caretta
• Caretta Caretta Gigas

A Caretta Caretta Gigas a Csendes �ce�nban �s az Indiai �ce�nban �l. Azonban n�h�ny apr�bb dolgokban is elt�rnek egym�st�l.

Az �l-cserepestekn�s h�sev�k, els�sorban szivacsokat, med�z�kat, r�kokat, kagyl�kat �s osztrig�t esznek. Az �lkapcsuk izma nagyon kifejlett, �gy k�nnyen sz�t tudj�k t�rni pl. a kagyl�k h�j�t.

Ez a tengeri tekn�s akkor v�lik ivar�rett�, amikor el�ri az 50 cm-es hossz�s�got. A n�st�nyek minden m�sodik �vben raknak toj�st, de akkor 3-4 f�szket is �snak. A f�szekrak�s id�szaka tavaszra �s kora ny�rra tehet�. Ekkor a n�st�ny 30 naponk�nt rak f�szket. Egy f�szekben �ltal�ban 120 kb. 4 cm �tm�r�j� toj�s tal�lhat�. A kicsinyek 31-65 nap ut�n kelnek ki.

Az �l-cserepestekn�s�k, mint a t�bbi tengeri tekn�s�k az �let�k nagy r�sz�t a tengerben t�ltik. A toj�srak�sra els�sorban nyugodt partszakaszokon ker�l sor. N�ha megfigyelt�k �ket �desviz� foly�kban is, p�ld�ul a Mississippi-ben is tal�ltak m�r �l-cserepestekn�st.

Az Antill�kon �s a Karibbi szigeteken a helyiek esznek �l-cserepestekn�st. De sok p�nzt adnak nemcsak a h�s��rt, hanem a toj�s��rt is. Tekn�stoj�sb�l csin�lnak palacsint�t is, de Kub�ban toj�sport is k�sz�tenek bel�le. Hondurasban a p�nc�lj�b�l evez�s haj�t k�sz�tenek.

Az �l-cserepestekn�s 1978 �ta v�dett. A legnagyobb popul�ci�ban a Nagy-Antill�kon �s az USA keleti partvid�k�n �lnek. �vente 15.000 �l-cserepestekn�s rak f�szket, azonban Carolina-ban �vi 3%-os fogy�st figyeltek meg.