A tengeri tekn�s�k 150 milli� �vvel ezel�tt jelentek meg a F�ld�n. A tengeri k�gy�t lesz�m�tva �k a legnagyobb ma is �l� h�ll�k. �ltal�ban a melegebb vizeket szeretik, b�r megfigyeltek tekn�s�ket el�g extr�m k�r�lm�nyek k�z�tt is. Jelenleg 8 �l� tengeri tekn�sfaj van, �s 7 csoportot alkotnak.

Mindegyik tengeri tekn�s p�nc�lja �ramvonalas, �s a testfel�p�t�s�k nagyon j�l alkalmazkodott az �letm�djukhoz. Vannak k�z�tt�k h�sev�k is, de vannak megr�gz�tt veget�ri�nusok is. A h�sev� tekn�s�knek er�teljesebb a fej�k, er�sebb az �lkapcsuk. �gy k�nnyebben fel tudj�k t�rni pl. a r�kok p�nc�lj�t vagy a kagyl�k h�j�t.

A t�bbi tekn�sh�z hasonl�an nem t�l j� a hall�suk, ink�bb csak az alacsony frekvenci�ba tartoz� hangokat hallj�k meg. A szagl�suk viszont kiv�l� �s nagyon j�l tudnak t�j�koz�dni a v�zben. A sz�razf�ldi tekn�s�kkel ellent�tben nagyon gyorsak �s mozg�konyak tudnak lenni. Ez a tud�suk azonban csak a tengerre korl�toz�dik, mivel a sz�razf�ld�n el�gg� esetlen�l tudnak mozogni. �let�k teljesen a v�zhez k�ti �ket, a sz�razf�ldre csak a toj�srak�s idej�re j�nnek ki. B�r megfigyeltek tengeri tekn�s�ket a parton napozni is, de ez nem tipikus. �gy a testfel�p�t�s�k az �sz�sra alkalmazkodott. A mells� l�baikat �sz�sra, a h�ts�kat stabiliz�l�sra haszn�lj�k.

Mivel a tengeri tekn�s�k is t�d�vel l�legeznek, n�ha fel kell j�nni�k a felsz�nre. Azonban ak�r �r�kat is k�pesek a v�z alatt alv�ssal elt�lteni. Akt�v id�szakukban ez az id�szak 4-5 percre cs�kken.