A New York-i akvrium dolgozi szrevettk, hogy a delfinek kpesek felismerni nmagukat a tkrben. Ezzel megdlt az a korbban ltalnosan elfogadott nzet, hogy erre a teljestmnyre az emberen kvl csak az emberszabs majmok kpesek.
Kt hm palackorr delfin l a brooklyni akvrium tkrfal medencjben. Gondozik megfigyeltk, hogy az llatok reaglnak a sajt kpmsuk megpillantsra, mghozz gy, hogy mellzik azokat a trsas viselkedsformkat, amelyek delfin trsaikkal val tallkozskor jellemzi magatartsukat.
A kutatk, hogy kiprbljk, vajon egyrtelm-e a delfinek nreflektv viselkedse, rtalmatlan fekete festkkel jeleket festettek a 13 ves Presley, s a 17 ves Tab testre. A delfinek a tkrfalhoz sztak, s a testkre festett jelet a tkr fel fordtva elkezdtk tanulmnyozni azokat. A kutatk a jeleket az emlsk testnek mindig ms s ms rszre festettk a ksrlet klnbz szakaszaiban, elszr a mellkasukra, aztn a hasukra, majd a fejk klnbz terleteire. A delfineket nem rdekelte a trsukon lthat festkjel, hanem azonnal a tkrhz sztak, s nzegettk magukat. Megjellten sokkal tbb idt tltttek a tkr eltt, mint jelletlenl.
Lori Marino, az atlantai Emory University kutatja gy vli, hogy a klnbz llatfajok rtelmi kpessgnek mrsre is alkalmas a tkrteszt. Az emberszabs majmok kzl a csimpnzok, gorillk, s orngutnok kpesek felismerni nmagukat a tkrben, ms llatfajok egyedei azonban mostanig nem mutattak erre utal jeleket.
"Ez az els olyan ksrleti eredmny, amely az intelligencia fejldsnek konvergencijt igazolta. Bebizonytotta, hogy a nagy agytrfogat emlsk, mint amilyen az ember is, s a tle testfelptsben, s letterben is klnbz delfinek rtelmi fejldse egy irnyba halad." - jelentette ki Marino.
A ksrlet eredmnyei jabb vitra sarkalljk a tudomnyos kzvlemnyt, arrl, hogy vajon az llatok nfelismer kpessge alkalmass teszi-e ket az absztrakt gondolkodsra, pldul sajt identitsuk vllalsra.
