�gy sz�l az iszapszem� m�lytengeri r�ja

Kev�s nyelvv�ltozatunk dicsekedhet azzal a nyelvi takar�koss�got t�volr�l sem mutat� t�nnyel, hogy egyes dolgok, fogalmak megnevez�s�re sz�zn�l is t�bb szava van. A sorkaton�k egym�s k�z�tti nyelve, a katonai szleng, ilyen nyelvv�ltozat. A nemr�giben megjelent katonai szlengsz�t�r p�ld�ul csak az �joncok megnevez�s�re sz�zhatvankilenc kifejez�st gy�jt�tt �ssze a m�r majd mindenki �ltal ismert kopasz, kop�r, kopinger, kopirny�-t�l kezdve a kopterfild-d�vid-on �s z�ld szem� riadt gy�k-on �t a t�voli leszerel�sre c�lz� ezeregy�jszak�s, soknap�j�ska, milliomos szavakig.

A katonai szleng nem a modern id�k tal�lm�nya. A kuruckor katonai szlengj�b�l m�g csak a labanc �s a tokos szavakat ismerj�k, de a sz�zadfordul� t�j�r�l m�r tucatsz�m vannak adataink. Az els� vil�gh�bor� el�tt p�ld�ul bund�s, suba, ribanc, cs�koshas�, buszm�ja, erd�b�l szalajtott vad�llat n�ven „tisztelt�k” a regrut�kat. A harmincas, negyvenes �vekben k�lyhacs�ves volt az aknavet�s, pocsolyaker�l�, cs�sz�m�sz� a gyalogos, gumihusz�r a ker�kp�ros, v�r�s nadr�gj�r�l (k�s�bb v�r�s parolij�r�l) bikacsalogat� a t�z�r.

A katon�k nyelv�t szeml�lve nem gy�z�nk csod�lkozni a szavaik l�trehoz�s�nak v�ltozatos m�djain. Van olyan sz�, amelyik a tolvajnyelvb�l sz�rmazik (a smasszer jelent�se p�ld�ul fogolyk�s�r� lett a b�rt�n�rb�l); van, amelyik sz��sszet�tellel keletkezett (kond�rt�nd�r; szak�cs, toronyny�l: ir�nyz�, nyuszibuld�zer: gyalogs�gi �s�), �s akad, amely�k k�pz�ssel j�tt l�tre (pizsam�s: t�bornok, infr�s: szem�veges, h�tszeles, cs�kos: protekci�s). K�l�n sz�nfolt a jelent�sv�ltoz�ssal sz�letett szavaik�: bivalytej: feketek�v�, dezodor: mosl�ksz�ll�t� lovas kocsi. Az olyan indi�nnevek mint�j�ra, mint Feh�r Toll, goly�stoll lett a t�rzsf�n�k neve (ne feledkezz�nk meg persze a goly�s sz� „bolond” jelent�s�r�l se). Kedvelt sz�alkot�si m�d a katonai szlengben a sz�szerkezettel val� megnevez�s is: �rvah�zitorta: zs�ros keny�r, kop�r vil�gtalan vak eg�r: �jonc, �reg iszapszem� m�lytengeri r�ja: �regkatona, gravit�ci�s budi, botkorm�nyos v�c�: t�bori latrina.

A legsz�nesebb ter�let azonban m�gis alighanem a k�l�nb�z� kifejez�sek�, sz�l�sok�. Tal�lunk ezek k�z�tt parancsmagyar�zatokat (Vigy�zzmenetkor �gy verje oda a l�b�t, hogy a giliszt�k agyr�zk�d�st kapjanak!), �joncokat ugrat� kifejez�seket (Olyan kopasz, hogy hozz� k�pest a villanyk�rte k�cos indi�n). Az alegys�geket hangosain sz�molva vezet� parancsnokt�l meg lehet k�rdezni, hogy „H�ny ap�d (iskol�d, fogad) van?”, amire rendszerint j�n is a v�lasz: Egy-kett�, egy-kett�!

Aki borost�s, az s�ndiszn�t reggelizett vagy felrobbant a sz�j�ban a fogkefe, esetleg fogd�ra k�ldte a borotv�t. Fenyeget�sk�ppen lehet mondani, hogy „Meghajtom, mint hegyi rabl�t a lavina!”, lekicsinyl�s�l pedig, hogy kev�s, mint �rvah�zban a sz�l�i �rtekezlet, mint Balaton szeletben a hull�mver�s, mint b�rt�nben a v�szkij�rat, mint kecskeb�k�n a z�ld fest�k, mint l�citromban a C-vitamin vagy mint a tr�jai fal� az epsomi derbin.

A besz�l�k katonai szlenggel val� kapcsolata persze nem �r v�get a leszerel�ssel.

Azt m�g nem tudni, hogy a ma katonak�nt szolg�l�k nyelv�b�l h�ny sz� fog k�znyelv�nkben vagy bizalmasabb t�rsalg�si nyelv�nkben meghonosodni, de annyi biztos, hogy az els� vil�gh�bor�s katonai szlengb�l sz�rmazik a kacsa (k�rh�zi vizel�ed�ny), �s hogy ekkor terjedt el v�glegesen „rosszindulat�, nagyon rossz” jelent�sben a komisz, ami eredetileg „kincst�ri”-t jelentett. Az els� vil�g�g�s alatt keletkezett a megnyomja a gombot (r�tesz egy lap�ttal, beleer�s�t) is, ami eredetileg „er�sen t�mad” (azaz a g�ppuska gombj�t nyomja) jelent�s� volt. De itt eml�thetj�k meg a bed�glik-et, ami a „kiscsirke nem kel ki a toj�sb�l” jelent�sb�l a „bomba, gr�n�t nem robban fel” jelent�sen �t jutott el a ma is haszn�lt „g�p, szerkezet felmondja a szolg�latot” jelent�sig. A begyullad (megijed) sz� szint�n katonai m�ltra tekint vissza, a gyullad� gr�n�t okozta f�lelmet �r�k�ti meg.