A M�rges r�ja-k�d
	A M�rges r�ja-k�d (Henize 1357) (Forr�s: Matt Bobrowsky, Orbital Sciences Corporation �s a NASA. NSSDC k�p) A k�pen a NASA Hubble-�rt�vcs� felv�tele l�that� a M�rges r�ja-k�dr�l (Henize 1357), ami az eddig ismert legfiatalabb „planet�ris k�d”. A k�pen l�that� sz�nek a k�l�nb�z� g�zaknak tulajdon�that�k: nitrog�n (v�r�s), oxig�n (z�ld) �s hidrog�n (k�k). A csillagk�d az�rt kapta ezt a nevet, mert form�ja egy m�rges r�j��hoz hasonl�t. A k�d 18.000 f�ny�vnyire van t�l�nk az Ara (Olt�r) csillagk�pben, �s kb. 130-szor nagyobb naprendszer�nkn�l. A k�zponti csillagot egy z�ld g�zgy�r� veszi k�r�l, k�t oldal�n (a k�pen a gy�r�t�l balra lenn �s jobbra fenn) egy-egy g�zbubor�kkal. A csillagk�d�kben n�ha megtal�lhat� kett�s g�zbubor�kok kialakul�sa mindig is rejt�ly volt a csillag�szok sz�m�ra. A k�pen a csillagk�d�n bel�l egy m�sik csillag is l�that� (10 �ra ir�ny�ban). Ez azt jelzi, hogy itt egy kett�s csillagr�l van sz�. A mostani elm�letek szerint egy csillagk�d �gy alakul ki, hogy egy haldokl�, kis t�meg� csillag megn�vekszik �s v�r�s �ri�scsillag lesz bel�le, majd a k�ls� r�tegei lev�lnak �s a csillagsz�l hat�s�ra sz�tterjednek. Ezut�n a megmaradt csillagmag nagyon felmelegszik: felsz�ni h�m�rs�klete el�rheti a 400.000�C-ot. Az �ltala kibocs�tott iboly�nt�li sug�rz�s gerjeszti a g�zfelh�t, ami f�nyleni kezd. Egy gyors sz�l, azaz a forr� k�zponti csillagt�l kifel� hajtott anyag �sszenyomja a g�zt �s kifel� l�ki a g�zbubor�kot. A Henize 1357 eredetileg egy k�z�ns�ges B-t�pus� csillag volt. 1970-ben m�g nem �szleltek csillagk�di anyagot, 20 �vvel ezel�tt pedig a k�zponti csillag k�r�li g�zfelh� m�g nem volt el�g forr� ahhoz, hogy ragyogjon. Egy HST sajt�k�zlem�ny szerint „Az el�z� f�ldi spektroszk�piai megfigyel�sek azt jelzik, hogy az elm�lt n�h�ny �vtized alatt a Henize 1357 k�z�ns�ges forr� csillagnak t�n� �gitestb�l fiatal planet�ris k�dd� v�ltozott.” Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint 30 �v alatt a Henize 1357 egy B-t�pus� (felsz�ni h�m�rs�klet: 12,000–25,000�C) csillagb�l v�r�s �ri�scsillagg� v�ltozott, kibocs�totta a g�zfelh�t, amib�l azut�n kialakult a mostani csillagk�d, majd felmelegedett t�bb sz�zezer fokra. Ez a gyors „evol�ci�” elk�pesztette az evolucionista tud�sokat, de nem a kreacionist�kat, akik szil�rdan �s helyesen azt tartj�k, hogy Isten teremtette a Napot, a Holdat �s a csillagokat, m�gpedig egyetlen nap alatt, de megteremthette volna �ket egy �ra alatt vagy m�g kevesebb id� alatt, mivel mindentud� �s mindenhat�. Azonk�v�l ha nem ismerj�k el Istent mint minden dolog v�gs� ok�t, sohasem fogunk tudni v�laszolni arra a k�rd�sre, hogy mi ind�totta el a k�dkialakul�si folyamatot �s mi�rt �ppen most? „Az egek besz�lik Isten dics�s�g�t” - Mit �r a Biblia a Nap, a Hold �s a csillagok eredet�r�l?