Intelligens delfinek �s b�ln�k

R�g�ta tudjuk, hogy a b�ln�k �s delfinek az �llatvil�g igen k�l�nleges tagjai. A leg�jabb tudom�nyos kutat�sok eredm�nyei azonban azt is bebizony�tott�k, hogy intelligenci�juk is rendk�v�li. A delfinek t�bbek, mint karik�kon �tugr�, embereket sz�rakoztat� �llatok. Probl�m�kat oldanak meg, eszk�z�ket haszn�lnak, k�pesek kifejezni �r�m�ket �s b�natukat. Emellett pedig bonyolult t�rsadalmi rendszerben �lnek. A viselked�s�ket vizsg�l�, egyre n�vekvõ sz�m� kutat�s r�mutat arra, hogy agyi k�pess�geik vetekszenek a magasabb rendû fõemlõs�k�vel, k�zt�k az ember�vel is. Mark Simmonds, a Whale and Dolphin Conservation Society igazgat�ja szerint �gy tûnik, hogy a b�lnavad�szat hat�sai komolyabbak is lehetnek, mint azt sokan gondolj�k. �jfajta term�szetv�delmi megk�zel�t�sre van sz�ks�g ezeket a fajokat illetõen, ami sz�mba veszi intelligenci�jukat, t�rsadalmukat �s kult�r�jukat. A kutat� olyan �ltala v�gzett vizsg�lati eredm�nyeket publik�lt nemr�giben, amelyek a delfinek �s b�ln�k viselked�s�nek tanulm�nyoz�s�ra ir�nyult. Fogs�gban l�võ �llatokon mutatt�k ki p�d�ul, hogy azok k�pesek magukat felismerni a t�k�rben. Erre – eddigi ismereteink szerint – csak az ember, �s bizonyos majomf�l�k k�pesek csak. A delfinek r� tudnak mutatni fej�kkel arra a dologra, amelyhez az embert el akarj�k vezetni, �s �gyesen b�nnak a t�rgyakkal annak ellen�re, hogy nincsenek ujjaik. Egy ausztr�l palackorr� delfin popul�ci�n�l pedig eszk�zhaszn�latot felt�teleznek. T�bb �llatn�l – elsõsorban nõst�nyekn�l – figyelt�k meg azt, hogy orruk v�g�n szivacsokat hordoznak, amikor a tengerfen�ki aljzatban keresg�lnek, ugyanis az ott �lõ tengeri s�n�k fels�rthetik azt, ha ezt nem teszik. A csoportban �l�s a delfinek �s b�ln�k l�tez�s�nek k�zponti eleme. Ennek oka az lehet, hogy a tengerben nem t�l sok mened�ket tal�lnak a ragadoz�kt�l t�vol, �gy sok faj sehova nem tud elrejtozni, csak a m�sik m�g�. Ez vezetett a kifinomult, egy�ttmuk�dõ viselked�s kialakul�s�hoz, a vad�szatt�l kezdve a fiatal h�mek csoprtba verõd�s�ig, hogy megv�dj�k a p�rosod� t�rsakat. Simonds szerint m�g vita t�rgya, de sokuk szerint a delfineket kult�ra is jellemzi, amit szoci�lis tanul�s �ltal szereztek. A tud�s szerint a vad�szok nem csak rengeteg egyedet puszt�tanak el, hanem azt a kultur�lis ismeretet is, amelyet hordoznak ezek az �llatok. Az pedig m�g kutat�s t�rgy�t k�pezi, hogy a b�ln�k �s delfinek �ltal kibocs�tott hangok �sszess�ge tekinthetõ-e egyfajta nyelvnek.