Az eredm�nyeket k�zread� Whale and Dolphin Conservation Society (b�lna- �s delfinv�delmi t�rsas�g) szerint fogs�gban �l� delfinek egy�rtelm�en felismerik saj�t magukat a t�k�rben (ezt eddig az embereken k�v�l csak bizonyos emberszab�s� majmokr�l tudt�k biztosan), A delfinek a fej�kkel r� tudnak mutatni olyan t�rgyakra, amelyekhez el akarj�k vezetni az embert. Az eszk�zhaszn�latra az Ausztr�li�ban megfigyelt palackorr� delfinek k�n�lnak p�ld�t: tengeri szivacsot tartanak az orrukon, mik�zben a tengerfen�ken kutatnak �lelem ut�n, �gy v�dekeznek a tengeri s�n�k sz�r�sa ellen.

A kutat�sok a csoportban �l� �llatok t�rsas viselked�s�nek gy�kereit is vizsg�lt�k. A legval�sz�n�bb magyar�zat arra utal, hogy a bonyolult egy�tt�l�si m�dok els�sorban a ragadoz�k elleni hat�kony v�dekez�st szolg�lj�k: a ny�lt tengeren neh�z elb�jni a c�p�k �s a kardsz�rny� delfinek el�l, az egyetlen v�delmet a kifinomultan egy�ttm�k�d� csoport biztos�tja (ehhez k�pest m�sodlagos, hogy bizonyos esetekben a zs�km�nyszerz�s is eredm�nyesebb csoportosan).

Egyes felt�telez�sek szerint a delfincsoportok saj�t "kult�r�val" is rendelkeznek, ami a szoci�lis tanul�s r�v�n hagyom�nyoz�dik az id�sebb �llatokr�l a fiatalokra. A kutat�k erre is hivatkoznak, amikor a b�lna- �s delfinvad�szat teljes betilt�s�t s�rgetik: a vad�szok nem csak magukat az �llatokat puszt�tj�k, hanem az egyes csoportokban felhalmoz�d�, az �llatok t�l�l�s�t seg�t� ismereteket is, hiszen els�sorban a "kult�rahordoz�", nagyobb test� id�sebb �llatokat ejtik zs�km�nyul. (H. M.)