Kialakul�suk

A tudom�ny az 1880-as �vek �ta gyan�tja, hogy a cetek legk�zelebbi rokonai a pat�sok. A k�zelm�ltig �gy tartott�k, hogy a legkor�bbi cetek a Mesonyx nev� �llathoz, egy a k�z�ps� eoc�nban (40�50 milli� �ve) �lt, ujjain pat�kat visel�, hegyes fog�, h�sev� �llathoz �lltak a legk�zelebb.

A ma legink�bb elfogadott elm�let szerint a cetek legk�zelebbi �l� rokona a v�zil�. A cetek �s a v�zilovak �seit tartalmaz� evol�ci�s �g a paleoc�nban, 60 milli� �ve v�lt el a t�bbi p�rosujj� pat�s (diszn�, szarvasmarha, szarvas, teve stb.) �seit�l, majd 54 milli� �ve a v�zilovak �s a cetek �seinek fejl�d�se is elv�lt egym�st�l. Eszerint a v�zil� k�zelebbi rokona a b�ln�nak, mint a diszn�nak; a szarvasmarha k�zelebbi rokona a b�ln�nak, mint a l�nak. A ceteket �s a p�rosujj� pat�sokat (Artiodactyla) �jabban egy k�z�s rendszertani egys�gbe (Cetartiodactyla) sorolj�k.

A legid�sebb cetmaradv�nyok az eoc�nb�l sz�rmaznak, �s Pakiszt�nban ker�ltek el�. A Pakicetus 52 milli� �ve �lhetett, farkas nagys�g�, hegyes orr�, hossz� fark� �llat volt, s a tengerpart lak�jak�nt �lete legnagyobb r�sz�t m�g a sz�razf�ld�n t�lthette. Az ugyancsak Pakiszt�nban tal�lt, 50 milli� �ves Ambulocetus 3 m hossz� volt, feje a krokodil�hoz hasonl�tott, s m�r �gyesebben mozgott a v�zben, mint a sz�razon. A 47 milli� �vesRodhocetus eset�ben m�r megkezd�d�tt a h�ts� l�bak elcs�kev�nyesed�se.

A 38 milli� �ves, 18 m hossz� Basilosaurus �s a hasonl� kor�, de kisebb Dorudon m�r eg�sz �let�ket a v�zben t�lt�tt�k, b�r m�g voltak h�ts� l�baik.

Az egyik legkor�bbi fogascet a 33 milli� �ves Squalodon, amely a mai delfinekre hasonl�tott, nem volt h�s� l�ba, hossz� cs�re volt, �s valamilyen kezdetleges echolok�ci�ra is k�pes volt m�r. Hasonl� kor�ak a legkor�bbi ismert szil�scetek is.

Fel�p�t�s�k

Testnagys�g

F�ld�nk legnagyobb ma �l� �llatai a cetek rendj�be tartoznak. A k�k b�lna val�sz�n�leg minden valaha �lt �llat k�z�l a legnagyobb: az eddigi legnagyobb p�ld�ny 31 m hossz� �s 178 tonna s�ly� volt.

A k�k b�lna nem az egyetlen �ri�s a cetek k�z�tt. A szil�scetek - k�t faj kiv�tel�vel - mind 10 m f�l�tti hosszat �s 10 tonna f�l�tti s�lyt �r el; a gr�nlandi b�lna a 100 tonn�t is el�rheti. A fogascetek k�z�tt az egyetlen igazi �ri�s az �mbr�s cet, amely 17 m hossz� �s 38 tonna s�ly� lehet.

Nem minden cetfaj �ri�s termet�. N�mely delfin nem �ri el egy feln�tt ember m�reteit; a D�l-Amerik�ban �l� tucuxi p�ld�ul �tlagosan 140 cm hossz� �s 35 kg s�ly�.

A cetek k�z�tt nagy m�ret�nek sz�m�tanak a 10 m�tern�l hosszabbra n�v� fajok, azaz a legt�bb szil�scetfaj �s az �mbr�s cet. K�zepes m�ret�ek a 4�10 m hossz�ak: a csukab�lna, a t�rpe simab�lna, a cs�r�s cetek, a narv�l, a feh�r delfin, a kardsz�rny� �s a g�mb�ly�fej� delfinek. Kis m�ret�ek a 4 m-es hossz�s�got el nem �r� fajok: a legt�bb delfinfaj, a barnadelfinek, a folyami delfinek, a t�rpe �mbr�s cetek.

Testt�jak

A cetf�l�kn�l n�gy f� testr�szt lehet megk�l�nb�ztetni: fej, t�rzs, farok, v�gtagok.

Palackorr� delfin testr�szei

A szil�sceteknek, de f�leg a simab�ln�knak, testnagys�gukhoz k�pest is orm�tlanul nagy fej�k van: hossza a teljes testhossz egyharmad�t is kiteheti. Ez a b�ln�k k�l�nleges t�pl�lkoz�si m�dj�val f�gg �ssze. Ugyancsak ar�nytalanul nagy feje van az �mbr�s cetnek. A t�bbi fogascet feje nem k�l�n�sebben nagy.

Egyes fogasceteknek felt�n�, cs�rszer� sz�juk van. K�l�n�sen hossz� cs�r�k van a folyami delfineknek �s a Stenella nemzets�g tagjainak. K�zepes m�ret� a cs�r�s cetek vagy a palackorr� �s a k�z�ns�ges delfinek cs�re. M�s fogascetek cs�re alig l�that�, vagy teljesen hi�nyzik.

A cetek szeme kicsi, �s gyakran alig �szrevehet�. F�lkagyl�juk nincs, a f�lny�l�s csak nagyon k�zelr�l l�that�. Az orrny�l�s a fej tetej�n van.

A fej nyak n�lk�l kapcsol�dik a t�rzsh�z. A t�rzs ors� alak�. A p�pos delfinek h�rom faj�nak felt�n� p�pja van.

A farok a teljes testhossz harmad�t�negyed�t teheti ki. Alakja oldalr�l �sszenyomott.

A cetek mells� v�gtagjai uszonyokk� alakultak. A melluszonyok teljes joggal tekinthet�k v�gtagnak; benn�k mindazok a csontok megvannak, mint az ember karj�ban. A h�ts� v�gtagok visszafejl�dtek, k�v�lr�l semmi sem l�that� bel�l�k.

A farok farokuszonyban v�gz�dik. A farokuszony nem f�gg�legesen �ll, mint a halakn�l, hanem v�zszintesen. A h�t k�z�ps� r�sz�n vagy h�ts� harmad�n�l helyezkedik el a h�tuszony. Egyes cetfajoknak, mint asimab�ln�knak, a feh�r delfinnek, a narv�lnak, a simah�t� delfineknek, nincs h�tuszonyuk. A farokuszonyban �s a h�tuszonyban nincsenek csontok. A halakra jellemz� tov�bbi uszonyok (has�sz�, m�sodik h�t�sz�, farok alatti �sz�) egyetlen cetfajn�l sem jelennek meg.

K�ltakar�

A cetek k�ltakar�ja, mint m�s eml�s�k�, a felh�mb�l, az irh�b�l �s a b�r alatti zs�rr�tegb�l �ll.

Az eml�s�k b�r�t �ltal�ban sz�r fedi, a ceteknek azonban gyakorlatilag nincs sz�rzet�k, csak a sz�juk k�r�l n� n�h�ny cs�kev�nyes sz�rsz�l. Nincsenek izzads�gmirigyeik �s faggy�mirigyeik sem. B�r�k sima, gumiszer� tapint�s�.

A b�r alatti zs�rr�teg f� funkci�ja az, hogy az �llatot a kih�l�st�l v�dje. Valamennyi cet k�z�l a legvastagabb zs�rr�tege a k�k b�ln�nak van, �tlagosan 23 cm vastag, de egyes testt�jakon az 50 cm-t is el�rheti.

A cetek �s a f�k�k h�szab�lyoz�sa

Egyes cetfajoknak, p�ld�ul a bar�zd�s b�ln�knak vagy a feh�r delfinnek, eg�sz test�k egys�ges sz�n�. M�s fajoknak viszont felt�n� mint�zatuk van, �les kont�r� fekete, feh�r, sz�rke r�szekkel. A has �ltal�ban vil�gosabb, mint a h�t, hogy az �llat jobban beleolvadjon a fels� vil�gos vagy az als� s�t�t h�tt�rbe.

A nagytest� cetek b�r�n k�l�nf�le apr� �l�l�nyek telepednek meg. Sok szil�scet b�r�n �lnek diatom�k (szilik�tos v�z� egysejt�ek), amelyekt�l a b�r s�rg�s �rnyalat� lesz. Szint�n f�leg a szil�sceteken �lnek a Cyamusnemzets�ghez tartoz� apr� r�kok, amelyek a b�lna b�r�r�l lev�l� h�msejteket eszegetik. A simab�ln�k fej�nek furcsa dudorai k�l�n�sen kedvez� �l�helyet ny�jtanak ezeknek az �llatk�knak. A lassan �sz� fajokon apr� kagyl�k is megtelepednek.

Csontv�z, izomzat

B�lna csontv�za

A cetek csontrendszere sokban hasonl�t a sz�razf�ldi eml�s�k�hez. Term�szetesen van gerinc�k; mint t�d�vel l�legz� �llatoknak, vannak bord�ik. A koponya, f�leg a szil�scetekn�l, furcs�n �talakult. Mint eml�tettem, a melluszonyokban mindazok a csontok megvannak, mint az ember karj�ban. Ezzel szemben a h�ts� v�gtagok csontozata �s a medencecsont elcs�kev�nyesedett. A cetek farkuk fel-le mozgat�s�val hajtj�k el�re magukat; ennek megfelel�en az izomzat legfejlettebb elemei a farkat hajl�t� �s kifesz�t� izmok.

L�gz�s, v�rkering�s

Az szil�sceteknek k�t, a fogasceteknek egyetlen orrny�l�suk van. A cetek egyetlen l�gv�tellel k�pesek kicser�lni a t�dej�kben t�rolt leveg� 90 %-�t (az ember csak 10 %-ot). L�gv�telkor a kicsap�d� p�ra jellegzetes, ak�r kilom�terekr�l is l�that� felh�t alkot. Az orrj�ratok igen bonyolultak. A fogascetek g�g�j�hez porcos k�plet kapcsol�dik, amely megakad�lyozza, hogy a t�pl�l�k �s a lenyelt v�z a l�gcs�be ker�lj�n. A cetek t�deje testm�ret�kh�z k�pest kisebb, mint a sz�azf�ldi eml�s�k�; oxig�ntartal�kuk nagyobb r�sz�t nem t�dej�kben, hanem v�r�kben �s izomzatukban t�rolj�k.

Delfin bels� szervei

A sz�v fel�p�t�se hasonl�, mint a t�bbi eml�sn�l. A v�r t�rfogata k�tszer-h�romszor akkora, mint a hasonl� nagys�g� sz�razf�ldi eml�s�kn�l. Ennek megfelel�en az erek t�gak, de a v�r jelent�s r�sze a retus mirabiliselnevez�s� �rh�l�zatban t�rol�dik, amelynek a h�szab�lyoz�sban is szerepe van. A l�p igen kis m�ret�.

A cetek t�d�vel l�legz� eml�s�llat l�t�kre k�pesek igen nagy m�lys�gbe lemer�lni, �s ott l�gv�tel n�lk�l hossz� ideig tart�zkodni. Az �mbr�s cet 3000 m, a narv�l �s a kacsacs�r� cet 1000 m m�lyre is lemer�l, de apalackorr� �s a g�mb�ly�fej� delfin is el�ri az 500 m-es m�lys�get. A legm�lyebbre mer�l� fajok ak�r 2 �r�t is a v�z alatt t�lthetnek. Mer�l�s k�zben a sz�vver�s lelassul, az erek �sszeh�z�dnak, a sejtanyagcsere is lelassul.

T�pcsatorna

A szil�sceteknek nincsenek fogaik. Sz�jpadl�sukr�l t�bb sz�z bolyhos perem� szarulemez f�gg; ezeket nevezik szil�knak. A t�pl�l�kukul szolg�l� apr� �llatokat ezek seg�ts�g�vel sz�rik ki a v�zb�l. A bar�zd�s b�ln�k torka rendk�v�l t�gul�kony, �gy �ri�si mennyis�g� vizet tudnak egyszerre a sz�jukba venni �s a szilalemezek k�z�tt �tsz�rni. A fogasceteknek fogaik vannak, amelyeket zs�km�nyuk megragad�s�ra, valamint a fajt�rsaikkal folytatott k�zdelemben haszn�lnak. � A cetek fogazata

A ceteknek, ak�rcsak �seiknek, a p�rosujj� pat�soknak, �sszetett, n�gy r�szb�l (el�gyomor, f�gyomor, �sszek�t� gyomor, gyomorkapu) �ll� gyomruk van. A cetek nem k�r�dznek. A b�lcsatorna viszonylag hossz�. A szil�sceteknek van vakbel�k, m�g a fogasceteknek nincs; f�regny�lv�nya egyik csoportnak sincs. A v�gb�lhez egy, a mandul�khoz hasonl� nyirokszerv csatlakozik. A m�j k�t vagy h�rom lebenyb�l �ll, epeh�lyag nincs.

Kiv�laszt� szervek

A ceteknek �sszetett ves�j�k van, amely t�bb sz�z vagy t�bb ezer veselebenyb�l (reniculus) �ll. Az egyes lebenyeknek saj�t k�rg�k, vel��llom�nyuk, kelyh�k �s kivezet� csatorn�juk van.

Ide kapcsol�dik az az �rdekes probl�ma, hogy a cetek isznak-e tengervizet. A cetek szervezete hipoozmotikus, azaz alacsonyabb ar�nyban tartalmaz s�t, mint a tengerv�z, amelyben �lnek. Ez�rt folyad�ksz�ks�glet�ket nem tudj�k iv�ssal fedezni; csak t�pl�l�kukb�l, illetve saj�t zs�rtartal�kukb�l jutnak v�zhez. Ennek ellen�re egyes delfinek n�ha isznak tengervizet, de ez �letben marad�sukhoz nem felt�tlen�l sz�ks�ges.

Ivarszervek

A cetek a m�hlep�nyes eml�s�k k�z� tartoznak, �s ivarszerveik fel�p�t�se, szaporod�suk m�dja l�nyegileg megegyezik a t�bbi eml�s�vel. Mindk�t nem has�n egy ivarny�l�s l�that�, amely a n�st�nyekn�l k�zel van a v�gb�lny�l�shoz, m�g a h�mekn�l j�l elk�l�n�thet� att�l.

A n�st�nyeknek egy p�r petef�szk�k van. Ennek fel�let�n minden pete�r�s alkalm�val egy-egy corpora albicans nev� k�plet keletkezik, amely azt�n egy �leten �t megmarad, �gy az elpusztult �llatok petef�szk�nek vizsg�lat�val k�vetkeztetni lehet az �llat �letkor�ra. A m�h k�t m�hszarvb�l �ll. Az eml�mirigyek nem emelkednek ki a testfel�letb�l; a k�t eml�bimb� az ivarny�l�s k�t oldal�n tal�lhat�.

A h�mek her�i a has�regben, a ves�k k�zel�ben helyezkednek el. Egyes fajok her�i m�g az �llat testm�ret�hez k�pest is igen nagyok: a simab�ln�kn�l egy-egy here s�lya 900 kg is lehet. A rugalmas sz�vetb�l �ll� h�mvessz� egy izom seg�ts�g�vel teljesen visszah�zhat� az ivarny�l�sban, �s k�v�lr�l csak a p�rz�s alkalm�val l�that�.

Idegrendszer

Egyes cetfajok agya rendk�v�l nagy, nagyobb, mint b�rmely m�s �llat�. Egy �mbr�s cet agy�t 7820 grammosnak, egy k�z�ns�ges bar�zd�s b�ln��t 6930 grammosnak, egy kardsz�rny� delfin�t 5620 grammosnak m�rt�k. Viszont ezek az �llatok nagyon nagy test�ek; test�k t�meg�hez viszony�tva agyuk nem is olyan nagy, s�t ink�bb kicsi.

Bizonyos faj� delfinek agya azonban testm�ret�kh�z k�pest is igen nagy. Egy 172 kg s�ly� palackorr� delfin agya 1629 grammos volt, ami sokkal nagyobb, mint a hasonl� nagys�g� sz�razf�ldi eml�s�k�. Egy ugyancsak 172 kg s�ly� gorilla agya mind�ssze 570 g s�ly� volt. A delfinek agya nem csup�n nagy m�ret�, hanem nagym�rt�kben bar�zd�lt is, m�g bar�zd�ltabb, mint az ember�. K�l�n�sen fejlett az agy hall�k�zpontja.

Egyes tud�sok az agy nagy m�rete alapj�n arra k�vetkeztettek, hogy a delfinek az ember�hez m�rhet� intelligenci�val rendelkeznek, �s ak�r az emberi nyelvet is k�pesek lenn�nek megtanulni. A k�s�rletek azonban ezt nem igazolt�k vissza. Arra mindenesetre meg lehetett tan�tani a delfineket, hogy egy sz�m�t�g�ppel kifejlesztett, egyszer� hangjelekb�l �ll� "nyelvet" meg�rtsenek, �s az e nyelven adott utas�t�sokat v�grehajts�k. M�g valamif�le nyelvtant is meg tudtak tanulni, p�ld�ul k�l�nbs�get tudtak tenni a "Vidd a karik�t a labd�hoz" �s a "Vidd a labd�t a karik�hoz" mondatok jelent�se k�z�tt.

Hangk�pz�s �s hall�s

A cetf�l�knek nincsenek hangsz�laik; hangad�sra bonyolult orrj�rataik alakj�nak v�ltoztat�s�val k�pesek. Rendk�v�l v�ltozatos s�pol�, morg�, ny�g�sszer� hangokat bocs�tanak ki, s ezek, legal�bbis r�szben, a fajt�rsakkal val� kommunik�ci�t szolg�lj�k. A hossz�sz�rny� b�lna h�mjei 10�15 percnyi "zenem�veket" adnak el�, aminek az udvarl�sban lehet szerepe. A palackorr� delfinek hangjelei alapj�n minden egyes p�ld�ny egyedileg felismerhet�, m�g a kardsz�rny� delfinek hangj�b�l meg�llap�that� az egyes �llatok k�zti rokons�g foka.

Hall�suk igen kifinomult, k�l�n�sen a magas hangok tekintet�ben. M�g az ember nem hallja a 15 kHz-n�l nagyobb frekvenci�j� hangokat (ultrahang), a palackorr� delfin hall�sa �ppen a 10�50 kHz-es tartom�nyban a leg�lesebb, s�t, m�g a 200 kHz-es hangokat is hallja. A ceteknek f�lkagyl�juk nincs, �s hall�j�ratuk ny�l�sa is csup�n gombost�fejnyi. Bels� f�l�k fel�p�t�se l�nyeg�ben megegyezik az ember�vel.

A fogascetek k�l�nleges k�pess�ge az echolok�ci�, a visszhang alapj�n val� t�j�koz�d�s, amely elveiben a tengeralattj�r�k szon�rj�hoz hasonl�. Az �llatok orrj�rat�ban egy majomsz�jnak (monkey lips vagy monkey muzzle) nevezett sz�k�let van, amely a leveg� �tj�nak periodikus elz�r�s�val r�vid, kattan�sszer� hangimpulzusokat kelt. A keletkez� hanghull�mokat a cet homlokcsontja el�tt elhelyezked�, zsirad�kot tartalmaz� szerv, adinnye (melon), mint valamif�le lencse, keskeny nyal�bb� koncentr�lja, amelyet a cet fej�nek mozgat�s�val tud ir�ny�tani. A visszaver�d� hanghull�mokat felfogva a cet r�szletgazdag k�pet kap k�rnyezet�r�l, az ott lev� akad�lyokr�l, k�pes megtal�lni zs�km�ny�t. Letakart szem� delfinekkel v�gzett k�s�rletek szerint a palackorr� delfin k�pes a visszhang alapj�n k�t azonos nagys�g�, de k�l�nb�z� faj� halat, vagy k�t azonos m�ret�, de k�l�nb�z� anyag� f�mkorongot is megk�l�nb�ztetni. Igen fejlett, b�r a delfinek�t�l elt�r� fel�p�t�s� szon�rszerve van az �mbr�scetnek is. Nem tudjuk, hogy minden fogascetfaj rendelkezik-e az ekholok�ci� k�pess�g�vel, de egyre t�bb fajr�l der�l ki, hogy igen. A szil�scetek �s a f�k�k is k�pesek ekholok�ci�ra, de nem olyan kifinomult m�rt�kben, mint a fogascetek. A sz�razf�ldi eml�s�k k�z�l a denev�rek ezen k�pess�ge k�zismert.

Tov�bbi �rz�kszervek

A cetek a v�z alatt �lesen l�tnak, m�g szem�ket a v�zfelsz�n f�l� emelve csak a k�zeli t�rgyakat l�tj�k �lesen. Szem�k, a legt�bb eml�s�t�l elt�r�en, nem g�mb alak�, hanem el�lr�l �sszenyomott. K�l�nleges, kett�s pupill�juk van. Mivel szemeik nem el�re, hanem oldalra n�znek, nincs t�rl�t�suk. Arra m�g nincs egy�rtelm� bizony�t�k, hogy a sz�neket meg tudj�k-e k�l�nb�ztetni.

Egyes folyami delfinfajok szeme elcs�kev�nyesedett, �k gyakorlatilag vakok.

A szil�scetek szagl�szerve nagym�rt�kben leegyszer�s�d�tt, de nem t�nt el teljesen. A fogascetekn�l a magzati fejl�d�s sor�n megjelennek ugyan a szagl�szervek, de k�s�bb elt�nnek; a feln�tt fogasceteknek nincs szagl�suk.

A cetek �z�rz�kel�s�r�l nem sokat tudunk. N�h�ny fogs�gban tartott delfin vizsg�lata sor�n azt tal�lt�k, hogy egyes vegy�leteket k�pesek �z�k alapj�n azonos�tani.

�l�hely�k

A cetek t�bbs�ge a tengerek lak�ja. N�h�ny kistermet� cetfaj azonban �desv�zben �l.

N�h�ny cetfaj kozmopolita, azaz a tengereken mindenfel� megtal�lhat�. Ilyen a bar�zd�s b�ln�k t�bbs�ge, a Cuvier-f�le cs�r�s cet, az �mbr�s cet �s a kardsz�rny� delfin.

M�s cetfajok cirkumpol�ris elterjed�s�ek, azaz a nekik megfelel� �ghajlati �vben minden�tt el�fordulnak, �l�hely�k gy�r� alakban veszi k�r�l a F�ldet. Ilyen fajok az �szaki m�rs�kelt �s hideg �vben az �szaki simab�lna �s a k�z�ns�ges barnadelfin; a d�li m�rs�kelt �s hideg �vben a d�li simab�lna, a t�rpe simab�lna, az Arnoux-f�le cs�r�s cet, a s�t�t delfin, a homok�ra-delfin �s a d�li simah�t� delfin. A tr�pusi �s a m�rs�kelt �vben �l a kis kardsz�rny� delfin, a Risso-delfin, a cs�kos delfin �s a palackorr� delfin. A tr�pusi �s szubtr�pusi tengerek lak�ja a Bryde-b�lna, a t�rpe �mbr�s cetek k�t faja, a bar�zd�sfog� delfin, a r�vidsz�rny� g�mb�ly�fej� delfin, a t�rpe kardsz�rny� delfin, a feh�rajk� delfin, a Fraser-delfin, a hossz�cs�r� delfin, a kant�ros delfin �s a k�z�ns�ges delfin. A d�li f�lteke tengereiben a tr�pusokt�l a sarkvid�kekig el�fordul a d�li kacsacs�r� cet.

Mindk�t f�lteke m�rs�kelt�vi tengereiben megtal�lhat� a hossz�sz�rny� g�mb�ly�fej� delfin, amelynek �lettere �gy k�t k�l�n�ll� r�szre tagol�dik.

Ism�t m�s fajok csak egy-egy �ce�n ter�let�re korl�toz�dnak. Csak az Atlanti-�ce�n �szaki r�sz�n �l az �szaki kacsacs�r� cet, a feh�rcs�r� delfin �s az atlanti feh�rs�vos delfin. Az Atlanti-�ce�n tr�pusi r�sz�n fordul el� a sisakos delfin �s a pettyes delfin. A Csendes-�ce�n �szaki r�sz�n �l a sz�rke b�lna, a Baird-f�le cs�r�s cet, a Dall-f�le barnadelfin, a csendes�ce�ni feh�rs�vos delfin �s az �szaki simah�t� delfin.

Az �szaki-sarkvid�ken �l a gr�nlandi b�lna, a narv�l �s a feh�r delfin.

Vannak olyan cetfajok, amelyek m�g sz�kebb ter�letre korl�toz�dnak. Ezek t�bbnyire olyanok, amelyek a partmenti t�rs�geket kedvelik: a p�pos delfinek h�rom faja, a barnadelfinek t�bb faja (a kaliforniai barnadelfin kiz�r�lag a Kaliforniai-�b�lben �l), a Peale-delfin, a Cephalorhynchus nemzets�g n�gy faja.

A folyami delfinek �t faja egy-egy nagyobb foly�ban �s annak mell�kvizeiben fordul el�. Ezek a foly�k a Gangesz, az Indus, a Jangce, az Amazonas �s a Paran�. K�t delfinfaj foly�kban �s a k�rnyez� sek�ly partmenti vizekben egyar�nt �l: D�l-Amerik�ban a tucuxi, D�lkelet-�zsi�ban pedig az Irrawaddy-delfin.

Egyes cetfajokb�l eddig csak n�h�ny p�ld�ny ker�lt el�. Ezek elterjed�si ter�let�t nem ismerj�k.

T�bb szil�scetfaj, p�ld�ul a sz�rke b�lna, �vente t�bb ezer kilom�teres v�ndorutat j�r be. Ezek a b�ln�k ny�ron a sarkvid�ken tart�zkodnak, ahol t�pl�l�k�llataik nagy mennyis�gben fordulnak el�; t�len viszont a tr�pusokon hozz�k vil�gra ut�daikat, illetve ott p�rosodnak.

�letm�djuk

A cetek eg�sz �let�ket v�zben t�ltik. Sok cetfaj igen gyors �sz�sra k�pes; a val�sz�n�leg leggyorsabb kardsz�rny� delfin v�gsebess�g�t 55 km/h-ra becs�lik, de n�h�ny m�s faj sebess�ge sem sokban marad el ett�l. A leg�gyesebb b�v�r az �mbr�s cet. N�melyik delfinfaj l�tv�nyos, akrobatikus ugr�sokra k�pes.

A cetf�l�k valamennyien ragadoz�k, azaz �l� �llatokkal t�pl�lkoznak. A szil�scetek t�bbnyire apr�, nagy t�megben �l� r�kokat, halakat esznek, �s ezeket szilalemezeik seg�ts�g�vel sz�rik ki a v�zb�l. A sz�rke b�lna a tengerfen�k iszapj�ban �l� apr� r�kokkal t�pl�lkozik. Ezzel szemben a fogascetek viszonylag nagym�ret� �llatokra vad�sznak, amelyeket �llkapcsukkal �s fogazatukkal, egyenk�nt ragadnak meg. Zs�km�nyaik �ltal�ban nektoni halak �s l�basfej�ek. A kardsz�rny� delfin nagytest� halakat, f�k�kat, m�s cetf�l�ket is elejt, �s ezeket darabokra t�pve fogyasztja el; egy�bk�nt a cetf�l�k eg�szben nyelik le zs�km�nyukat.

T�rsas szervez�d�s�k igen v�ltozatos. A szil�scetek t�bbnyire mag�nyosan �lnek, csak az any�k �s gondoz�sra szorul� borjaik vannak egy�tt. Az �mbr�s cetekn�l a n�st�nyek �s a fiatal �llatok csapatosan j�rnak, a feln�tt h�mek viszont mag�nyosak. A kardsz�rny� delfinek stabil csal�di csoportokat alkotnak, �s egy �leten �t egy�tt maradnak. Kisebb delfinek gyakran t�bb sz�z vagy t�bb ezer tag� csapatokban, "iskol�kban" �lnek. Sem monog�m p�rok, sem nagy l�tsz�m� h�remek nem alakulnak ki; a h�mek vet�lkednek a p�rz�s jog��rt, �s egy h�m egy szezonban t�bb n�st�nnyel, egy n�st�ny pedig t�bb h�mmel is p�rosodhat.

A p�rz�sra a legt�bb fajn�l l�tv�nyos udvarl�s ut�n ker�l sor. P�rz�skor az �llatok hasukkal egym�shoz simulnak. Hossz� (fajt�l f�gg�en 10�18 h�napos) vemhess�g ut�n az anya�llatnak egyetlen borja sz�letik, b�r n�h�ny ikerell�st is feljegyeztek m�r. A fejlett �llapotban vil�gra j�v� borj�t anyja hossz� ideig szoptatja (a bar�zd�s b�ln�k 6 h�napig, a palackorr� delfin m�sf�l �vig, az �mbr�s cet k�t �vig is). Az egym�st k�vet� ell�sek k�z�tt �gy t�bb �v is eltelik.

A cetek lassan fejl�dnek, �s hossz� ideig �lnek. A nagyobb test� cetek 10�15 �ves koruk el�tt nem szaporodnak. A Corky nev� n�st�ny kardsz�rny� delfin 1969 �ta �l �llatkertben; egy szabadon �l� fajt�rsa 98 �vesen pusztult el. Egy eszkim�k �ltal elejtett gr�nlandi b�lna �letkor�t a test�ben tal�lt r�gi szigonyhegy alapj�n 115�130 �vre becs�lt�k. Egy m�sik p�ld�ny a szem aminosavainak k�miai vizsg�lata alapj�n 211 �ves volt; ha ez igaz, akkor a gr�nlandi b�lna a leghosszabb �let� eml�sfaj. Egyes fajokn�l, �gy a kardsz�rny� �s a g�mb�ly�fej� delfinekn�l a n�st�nyek 40 �ves koruk ut�n elvesz�tik szaporod�k�pess�g�ket. M�s fajok n�st�nyei viszont �let�k v�g�ig szaporod�k�pesek maradnak: egy 80 �ves sz�rke b�lna elejt�sekor vemhes volt.

Az elpusztult vagy s�lyos beteg cetek gyakran a tengerpartra sodr�dnak. N�ha l�tsz�lag eg�szs�ges �llatok is egyenk�nt vagy csapatosan a partra �sznak, �s szakszer� seg�ts�g n�lk�l elpusztulnak. Ilyen t�meges �ngyilkoss�gra hajlamos p�ld�ul a g�mb�ly�fej� delfin, a kis kardsz�rny� delfin �s az �mbr�s cet.

Helyzet�k

A V�r�s K�nyv az �llatfajokat a k�vetkez� kateg�ri�kba sorolja:

• Aggodalomra okot nem ad� (least concern): a jelenlegi k�r�lm�nyek k�z�tt nem kell a faj j�v�j��rt agg�dni. Ide tartozik t�bbek k�z�tt a gr�nlandi b�lna (12000 db), a d�li simab�lna (12000 db), a csukab�lna (t�bb sz�zezer db), a hossz�sz�rny� b�lna (80.000 db), a sz�rke b�lna (25.000 db), a k�z�ns�ges barnadelfin, a Dall-f�le barnadelfin, a k�z�ns�ges delfin, a feh�rcs�r� delfin, a cs�kos delfin, a pettyes delfin, ak�z�ns�ges palackorr� delfin �s a Risso-delfin.
• V�delemre szorul� (conservation dependent). Ezt a kateg�ri�t meg fogj�k sz�ntetni, �s az ide sorolt fajok helyzet�t �jra fogj�k �rt�kelni. Egyel�re ide tartozik az �szaki kacsacs�r� cet, az Arnoux- �s a Baird-f�le cs�r�s cet, valamint a kardsz�rny� delfin.
• Majdnem fenyegetett (near threatened): ezeket a fajokat jelenleg nem fenyegeti a kihal�s vesz�lye, de ha a k�r�lm�nyek a k�zelj�v�ben h�tr�nyukra v�ltoznak, akkor vesz�lyeztetett helyzetbe ker�lhetnek. Ilyen afeh�r delfin �s a narv�l.
• S�r�l�keny (vulnerable): ezek a fajok vesz�lyeztetett� v�lhatnak, ha a fennmarad�sukra hat� k�r�lm�nyek nem v�ltoznak pozit�v ir�nyba. Ide tartozik az �mbr�s cet (t�bb sz�zezer db), az Irrawaddy-delfin vagy az amazonaszi folyami delfin.
• Vesz�lyeztetett (endangered): ezeket alacsony l�tsz�muk vagy a v�ltoz� k�rnyezeti k�r�lm�nyek miatt a kihal�s k�zvetlen vesz�lye fenyegeti. Ide tartozik az �szaki simab�lna (kevesebb mint 1000 db), a k�z�ns�ges bar�zd�s b�lna (n�h�ny ezer db), a k�k b�lna (10000 db), a Hector-delfin (7000 db) �s a gangeszi folyami delfin.
• Kritikusan vesz�lyeztetett (critically endangered): ezekn�l a fajokn�l a kihal�s vesz�lye rendk�v�l nagy, megment�s�kh�z azonnali beavatkoz�s sz�ks�ges. Ide tartozik a Kaliforniai-�b�lben �l� vaquita, valamint a Jangce foly�b�l ismert k�nai delfin (baiji); ut�bbi tal�n m�r ki is halt.
• Adathi�nyos (data deficient). A cetfajok t�bbs�g�r�l nincs elegend� inform�ci� annak meg�llap�t�s�hoz, hogy a fajt fenyegeti-e a kihal�s vesz�lye.